A magyar kormány január 18-án nyilvánosságra hozott három törvénytervezete egy újabb kísérlet arra, hogy célba vegyék a civil szervezeteket, és akadályozzák a jogvédőket a munkájukban. A törvényjavaslat-csomag a kormány legújabb támadása azok ellen a legitim munkát végző szervezetek ellen, amelyek emberi jogokat védenek, jogi segítséget vagy szociális szolgáltatásokat nyújtanak az embereknek Magyarországon, illetve a kormánnyal szemben kritikákat fogalmaznak meg a sajtóban és a közösségi médiában.

Az Amnesty International felszólítja a kormányt, hogy teljes egészében ejtse a javaslatcsomagot, mivel az ellentétes Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel.

A STOP Soros névre keresztelt csomag egy újabb lépés abban a kormányzati hadjáratban, amelynek célja, hogy egyes embereket és szervezeteket bélyegezzenek meg. A törvényjavaslatok hivatalos célja, hogy megállítsák az “illegális migrációt”, hogy “erősítsék a határokat védelmét” és “védjék Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit.”

Ha a javaslatot elfogadja az Országgyűlés, azoknak a szervezeteknek, amelyek külföldi támogatást is kapnak, és állítólagosan “propagálják vagy támogatják az illegális migrációt” - többek között - a hatóságoknál mint ilyen tevékenységet végző szervezet kell magukat regisztráltatniuk, és ezt a bélyeget például a honlapjukon is fel kell tüntetniük. A javaslat szerint a külföldi támogatások után nagyon komoly illetéket kellene fizetniük, a külföldi támogatásokat pedig csak egy erre a célra elkülönített bankszámlán fogadhatnák. A javaslat lehetővé tenné, hogy magyar állampolgárokat “távol tartsanak” a határtól számított 8 kilométeres sávtól, vagy külföldieket akár az ország egész területétől.

A menekültek és migránsok jogait védő jogvédők és szervezetek hosszú ideje dolgoznak azon, hogy az üldözött embereknek joguk legyen menedéket kérni és védelmet kapni Magyarországon, illetve azon, hogy az ország betartsa ilyen irányú nemzetközi kötelezettségeit. A magyar kormány hosszú ideje igyekszik démonizálni a migránsokat, menekülteket és menedékkérőket. 

Az Amnesty International meggyőződése, hogy javaslatcsomagnak semmi köze az illegális migráció megállításához, a valódi célja, hogy fokozza a független magyar jogvédők és civil szervezetek zaklatását és megfélemlítését.

A javaslatcsomag tovább nehezítené a magyar civil szervezetek munkáját azzal, hogy hazug módon őket “illegális migráció támogatásával” vádolja, és emiatt önkényes és aránytalan terheket, durva büntetéseket és jogellenes a korlátozásokat léptetne életbe velük szemben.

Budai Gyula fideszes képviselő január 20-án nyilvánosan megnevezte a Magyar Helsinki Bizottságot, a TASZ-t és az Amnesty Internationalt mint három olyan szervezetet, amely “támogatja vagy szervezi az illegális migrációt”. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője pedig arról beszélt egy nappal később, hogy a kormánynak van egy listája ezekről a szervezetekről. A TASZ közérdekű adatigényléssel fordult a kormányhoz az ügyben.

A tavaly júniusban “A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény” által bevezetett terhekhez képest a mostani javaslat további nehézségeket jelentene. A törvény hatálya alá eső külföldről támogatást kapó szervezeteknek regisztráltatniuk kellene magukat, ha pedig ezt elmulasztják, nagyon komoly büntetés, de akár a szervezet megszüntetése is lehet a szankció velük szemben.

Az Európai Bizottság által a tavaly elfogadott törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárás jelenleg az Európai Unió Bírósága előtt van. Az Amnesty International megtagadta, hogy eleget tegyen a törvénynek, és más szervezetekkel együtt az Alkotmánybírósághoz fordult.

A nemzetközi jog garantálja az egyesülés szabadságát, amelynek értelmében emberek szabadon alakíthatnak szervezeteket vagy ilyenekhez csatlakozhatnak, és közösen dolgozhatnak a céljukért. Ez a jog a jogvédők és a civil szervezetek számára létfontosságú. Az államoknak kötelessége, hogy ennek a jogi kereteit biztosítsa, és nem avatkozhat bele jogsértő módon a jog gyakorlásába.

Szintén alapvető jog a külföldi és hazai támogatások keresése, elfogadása és felhasználása, amelyet többek között az ENSZ emberi jogvédőkről szóló nyilatkozata is egyértelművé tesz. Az uniós szabályok értelmében a tagállamok nem korlátozhatják jogellenesen és aránytalanul a tőke szabad áramlását, köztük az EU-n kívülről érkező források áramlását sem.

A kormány egy három hetes társadalmi vitát hirdetett a múlt héten, amelynek lezárása után a javaslatcsomag az Országgyűlés elé kerülhet.

Az Amnesty International és más civil szervezetek közösen küzdenek a javaslat ellen, és felszólították a kormányt, hogy vonja azt vissza azt, miután az ellentétes az egyesülés, a véleménynyilvánítás és a mozgás szabadságához való joggal.

Az Amnesty International teljes mértékben osztja azt a véleményt, hogy a javaslatcsomag:

Hazug – annak semmi köze az illegális migráció megállításához, a valódi célja hogy tovább fokozza a független szervezetek és a magyar civil szféra elnyomását. A civil ellenes hadjárat 2013-ban kezdődött, majd a tavalyi törvény elfogadásával és ezzel az újabb javaslatcsomaggal kapcsolt még magasabb fokozatba.

Önkényes – a kormánynak nincsen joga ahhoz, hogy megmondja, melyik szervezet munkája fontos vagy ehhez milyen forrásokat vehet igénybe. A nemzetközi és a magyar jog alapján is az embereknek joguk van szervezeteket létrehozni, és közösen dolgozni a céljukért a köz érdekében.

Káros – minden külföldi támogatást (is) kapó szervezet elveszítheti közhasznú státuszát. Ez rendkívül mértékben megnehezítené a tevékenységüket és visszavetné az általuk nyújtott szolgáltatásokat.