A mianmari biztonsági erők nemzetközileg tiltott szárazföldi taposóaknákat telepítettek a bangladesi határra. Az aknák legalább három civilt – köztük két gyereket - súlyosan megsebesítettek, egy további embert pedig megöltek – erősítette meg az Amnesty International.

Az Amnesty International szemtanúk beszámolói alapján illetve a szervezet fegyverszakértőivel történt konzultáció után megerősítette, hogy Rakhine állam határára aknákat raktak le. A területről az ENSZ becslése szerint az elmúlt két hét során már 270 000 ember menekült el. „Ez egy újabb mélypontja a már eddig is tragikus helyzetnek. A mianmari hatóságok halálos fegyvereket helyeztek el a határátkelőkhöz, amelyek a menekülő embereket iszonyú veszélybe sodorják.” - mondta Tirana Hassan, az Amnesty International krízisekkel foglalkozó igazgatója, aki jelenleg is a Banglades-Mianmar határon van.

Mianmar Észak-Korea és Szíria mellett azok közé a maroknyi országok közé tartozik, amelyek még mindig nyíltan használnak szárazföldi taposóaknákat. A hatóságoknak azonnal véget kell vetniük a szörnyű támadásoknak, amelynek a célpontjai a menekülő emberek.

Néhány aknát a Rakhine államban található Taung Pyo Wal (másnéven Tumbro) közelében fedeztek fel a bagladesi határ mellett. Rengetegen menekülnek az ideiglenes bangladesi menekülttáborokba, de sokan oda-vissza többször is megteszik a veszélyes utat, hogy ellátmány vigyenek a többieknek vagy segítsenek nekik átjutni a határon.

Szeptember 3-án egy az ötvenes éveiben járó nő Bangladesből Taung Pyo Let Walba tartott, amikor rálépett az egyik aknára. Jelenleg egy bangladesi kórházban ápolják miután az egyik lába a térde alatt leszakadt a robbanásban.

Húszéves Kalma nevű rokona ezt mesélte: „Az anyósom a táborból tartott a falunk felé, hogy vizet hozzon, hogy mosakodni tudjunk. Néhány perccel később egy nagy robbanást hallottam, azt mondták, valaki aknára lépett. Csak később tudtam meg, hogy az anyósom volt.”

Több szemtanú is elmesélte, hogy látták, ahogy a mianmari biztonsági erők, köztük katonák és határőrök, aknákat telepítenek a határra.

Az Amnesty International az aknak okozta sérülésről készült képet megvizsgáltatta. Orvosi szakértők szerint a sérülést valamilyen olyan földre telepített robbanószerkezet okozta, amely felfele robbant. Vagyis minden valószínűséggel egy szárazföldi akna.

Helyiek fotókat mutattak legalább még egy közelben található aknáról. A képeket a szakértők hitelesnek értékelték. A héten négy további robbanás is történt egy forgalmas kereszteződésnél a határtól nem messze. Egy 10 illetve 13 éves fiú megsérült, egy férfi pedig a szemtanúk szerint meghalt.

Egy a kereszteződés közelében bújkáló rohingya férfi szerint ő és társai még legalább hat taposóaknát találtak a közelben. A férfi és társai a saját életük kockáztatásával két aknát kiásták, hogy ne sérüljenek meg még többen.

Az aknák közül legalább egy PMN-1 típusú szárazföldi akna volt, amelyet direkt arra terveztek, hogy megnyomorítsa azt, aki rálép – állapították meg az Amnesty fegyverszakértői. Az Amnesty International júniusi jelentésében dokumentálta, hogy a mianmari hadsereg és egy fegyveres etnikai csoport Kachin és Shan államban aknákat vagy rögtönzött robbanószerkezeteket helyezett el, amelyektől többen – köztük gyerekek – sérültek és haltak meg.

A nemzetközi katonai támogatás

Az ausztrál hadsereg kiképzéseket tart a mianmari hadseregnek, Oroszország és Izrael pedig fegyverekkel látja el az országot. Az EU továbbra is fegyverembargóval sújta Mianmart, de néhány tagállam igyekszik más módon, például tréningekkel támogatni az országot.

Az Egyesült Államok szintén azt fontolgatja, hogy képzéseket és workshopokat tart a mianmari hadseregnek.

Azok az országok, amelyek fegyverekkel vagy kiképzésekkel támogatják Mianmart, hozzájárulnak a rohingyák elleni emberiesség elleni bűncselekmények elkövetéséhez. Ennek azonnal véget kell vetni, és senkinek sem szabad támogatnia a hadsereget.” - mondta Tirana Hassan.

A héten korábban Aung Szan Szu Csí hazugságnak nevezte, hogy a katonák aknákat telepítenének: „Ki tudja azt bizonyítani, hogy nem a terroristák rakták oda az aknákat?”

Pár nappal később a bangladesi külügyi államtitkár, Shadidul Haque a Reutersnek megerősítette, hogy Dakka hivatalosan is panasszal élt Mianmar ellen, mert az aknákat telepített a határra.

A mianmari hatóságoknak be kell fejezniük a tagadást. Minden bizonyíték arra mutat, hogy nemcsak jogellenesen aknákat helyeztek el, hanem, hogy ezektől már emberek meg is nyomorodtak.” - mondta Tirana Hassan.

Egy rohingyák elleni etnikai tisztogatás kezd kibontakozni a szemünk előtt. Jogilag ez emberiesség elleni bűncselekmények minősül, amelybe beletartozik az emberölés, a deportálás és a népesség erőszakkal történő áttelepítése is.

A mianmari hatóságoknak azonnal véget kell vetniük a katonai akcióknak és a rohingyák elleni sokkoló támadásoknak. Teljes hozzáférést kell biztosítaniuk a humanitárius szervezeteknek, köztük az aknamentesítő csoportoknak Rakhine állam területéhez.