Az Amnesty International ma nyilvánosságra hozott új jelentése felfedi azokat a bahreini kormány által alkalmazott elnyomó eszközöket, amelyeket az elmúlt év során a civil társadalom megsemmisítésére valamint a tüntetések erőszakos elfojtására vetettek be. A bahreini kormány elnyomó intézkedései eddig hat ember, köztük egy gyermek halálához vezettek.

JELENTÉS

A Senki nem tud megvédeni: a bahreini civilek elnyomásának éve című jelentés azt mutatja be, hogy 2016 és 2017 júniusa között a hatóságok hogyan tartóztatták le, kínozták vagy fenyegették meg vagy tiltották el az utazástól a rendszer legalább 169 kritikusát vagy azok rokonait.

„A bahreini kormánynak az elnyomás eszközeinek egész tárházát, többek között zaklatást, önkényes fogva tartást és kínzást alkalmazva sikerült összezúznia a korábban virágzó civil társadalmat, amelynek csupán néhány magányos képviselője maradt mára, aki még fel meri emelni a szavát” – mondta Philip Luther, az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai igazgatója.

A békés kritikusok többsége, legyenek akár jogvédők vagy politikai aktivisták úgy érzik, hogy túl kockázatossá vált kiállni a meggyőződésük mellett.

A szólásszabadság korlátozása

A bahreini hatóságok 2016 közepe óta szisztematikus hadjáratot folytatnak, hogy eltöröljék a szólásszabadságot az országban. Ennek a széleskörű elnyomásnak a fő célpontjai a jogvédők, ügyvédek, újságírók, politikai aktivisták, síita papok és békés tüntetők. A külföldön élő aktivistákat is üldözik és megfélemlítik.

A hatóságok egyre többször alkalmazzák a bahreini büntető törvénykönyv olyan rendelkezéseit, amelyek kriminalizálják a szólásszabadságot, és rengeteg embert állítanak bíróság elé csupán azért, mert kinyilvánították a véleményüket.

Nabíl Radzsab neves jogvédő, a Bahreini Emberi Jogi Központ igazgatója az egyik leginkább üldözött civil. Lelkiismereti fogolyként tartják fogva miután két év börtönbüntetésre ítélték interjúiért, valamint további tizenöt év börtön vár rá, amiért a Twitteren is le merte írni a véleményét.

Közvetlenül a 2016 júniusi újbóli letartóztatása előtt azt mondta az Amnesty Internationalnek:

„Az elmúlt egy évben ötször börtönöztek be… Az idő nagy részében tilos utaznom, üldöznek, bebörtönöznek, megkínoznak, felforgatják az otthonomat, gumilövedékekkel és könnygázzal támadnak rám… A kormány a gyermekeimet, a feleségemet és a családom többi tagját is célba vette, de zaklatták az édesanyámat is, aki egyik bebörtönzésem alatt halt meg. A hatóságok nem engedték, hogy még utoljára láthassam őt a halála előtt.”

Amnesty InternationalNabíl Radzsab

Kínzás

2016 júniusa és 2017 júniusa között az Amnesty International kilenc olyan esetről szerzett tudomást, amikor a kormány kritikusait a fogságban megkínozták. Ezek közül nyolc eset 2017 májusában történt.

Ebtisam al-Saegh jogvédő volt az egyikük. Május 26-án elmondta az Amnesty Internationalnek, hogy bekötötték a szemét, szexuálisan zaklatták, megverték és a nemzetbiztonsági ügynökség hétórás kihallgatása alatta az idő nagy részében állnia kellett. „Megfosztottak az emberi mivoltomtól.” mondta.

„Borzalmas kínzásokról hallottunk. Ezeket az eseteket azonnal és megfelelően ki kell vizsgálni, a felelősöket pedig bíróság elé állítani.” – mondta Philip Luther.

Az Amnesty International felszólítja a bahreini hatóságokat, hogy tegyék lehetővé, hogy az ENSZ kínzás elleni különmegbízottja és a nemzetközi jogvédő szervezetek - többek között az Amnesty International - számára, hogy figyelemmel kísérjék a romló emberi jogi helyzetet.

A politikai ellenzék feloszlatása

Ez alatt az egyéves időszak alatt a bahreini kormány átfogó kampányt indított a bahreini politikai ellenzék feloszlatására: megalapozatlan vádak alapján feloszlatta az al-Wefaqot, a fő ellenzéki csoportot, valamint a Waadot, egy világi ellenzéki pártot. Az ellenzéki csoportok politikai vezetőit és tagjait azóta is bebörtönzik vagy más módon üldözik. 2017 májusában a hatóságok fokozottan próbálták elhallgattatni a politikai aktivistákat azzal, hogy kihallgatás céljából őrizetbe vették őket, amely során egyeseket megfenyegettek, megkínoztak, vagy egyéb kegyetlen, embertelen bánásmódban részesítettek.

A gyülekezési jog korlátozása

A gyülekezési jog legnyilvánvalóbb korlátozása egy Duraz nevű faluban történt, amely Sheikh Isa Qassem síita lelki vezető otthona. Miután 2016 júniusában a kormány önkényesen visszavonta az állampolgárságát, országszerte nagy tüntetések kezdődtek, többen 11 hónapos ülősztrájkot kezdtek a lakóhelyén.

Válaszul a bahreini hatóságok a törvények adta lehetőségekkel élve betiltották a békés gyülekezéseket. Több mint 70 tüntetőt, síita papot és aktivistát vádoltak meg „törvényellenes gyülekezéssel” 2016 júniusa és novembere között.

2017 év eleje óta a bahreini biztonsági erők, többek között a nemzetbiztonsági ügynökség, egyre többször alkalmazott erőszakot a nagy többségében békés tiltakozások leverésére. Az Amnesty International bizonyítékai alapján a biztonsági erők megverték a tüntetőket, könnygázt, gépfegyvert és félautomata puskákat használtak, amelyeket közvetlenül a tüntetőkre fogtak, valamint páncélautókkal és személyzeti járművekkel a tömegbe hajtottak.

A tizennyolc éves Musztafa Hamdan akkor halt meg, amikor egy maszkot viselő tiszt elől menekülve tarkón lőtték. További öten – köztük egy tizenhét éves gyerek - halt meg májusban a durazi összecsapásokban, több százan megsebesültek. Összesen 286 embert vettek őrizetbe. Harmincegy biztonsági tiszt is megsérült.

A drámaian halk nemzetközi válasz

A helyzet romlása és a Bahreinben elkövetett súlyos jogsértések ellenére a legtöbb kormány néma maradt vagy finomított az ország vezetését érintő kritikáján. Ide tartozik az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is, pedig mindketten rendkívül nagy befolyást gyakorolnak Bahreinre.

Az Egyesült Királyság továbbra is „a reformtervekkel kapcsolatos előrelépést” dicséri, míg az emberi jogi helyzettel kapcsolatos időnkénti kritikái megszűntek.

Az Egyesült Államok az Obama adminisztráció alatt nyíltan kritizálta Bahreint: 2016 szeptemberében bejelentették, hogy a harci gépek eladása Bahreinnek az „emberi jogi helyzet javulásától” függ. Donald Trump elnök megválasztása óta azonban észrevehető változás történt. 2017 márciusában Trump elnök először visszavonta a gépek eladására vonatkozó feltételeket, majd két hónappal később Hamad bahreini királynak azt mondta, hogy „nem lesz probléma ezzel az adminisztrációval”. Úgy tűnik, Bahrein ezt úgy értelmezte, hogy zöld utat kap az elnyomásra, így két nappal később már erőszakkal fojtotta el a durazi tüntetéseket.

„Az, hogy az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és más Bahreinre befolyással bíró országok nem szólalnak fel az emberi jogi helyzet katasztrofális romlása miatt, csak arra biztatja a kormányt, hogy még erőteljesebben próbálja meg elhallgattatni a kormány néhány megmaradt kritikusát.” mondta Philip Luther.

„Ha a hatóságok folytatják a jogok aránytalan korlátozását, Bahrein emberi jogi kilátásai elég szomorúak. Először is féken kellene tartaniuk a biztonsági erőket, szabadon kell engedniük a lelkiismereti foglyokat, és újra engedélyezniük kell a betiltott civil szervezetek működését. Ezenkívül igazságot kell szolgáltatniuk a kínzást és más súlyos bántalmazás áldozatainak.”