Visszaélésszerűen és ismétlődően békés tüntetések megakadályozására használják a terrorizmus elleni harc eszközeit Franciaországban. Az Amnesty International egy új jelentése.

JELENTÉS

A jog nem fenyegetés: demonstrációk aránytalan korlátozása a rendkívüli állapot alatt Franciaországban című jelentés több száz, a terrorizmus elleni harc álruhájába bújtatott intézkedést tár fel, amelyek korlátozzák a szabad mozgáshoz és békés gyülekezéshez való jogot.

“A rendkívüli állapot kihirdetését lehetővé tevő különleges jogrend, amelynek eredeti célja, hogy megvédje a francia embereket a terrorizmus fenyegetéseitől, most mégis azt a célt szolgálja, hogy korlátozza a békés tüntetéshez való jogot.” -  mondta el Marco Perolini, az Amnesty International franciaországi kutatója.

“A rendkívüli állapot idején irányadó jogrend alkalmazásával korlátozzák a gyülekezéshez való jogot, emiatt több száz aktivista, környezetvédő és a szakszervezeti tag gyülekezését akadályozzák igazságtalanul."

A 2015. november 13-i borzalmas párizsi terrortámadás után egy nappal kihirdetett rendkívüli állapotot azóta öt ízben újították meg, ezzel megszokottá és normálissá tettek egy sor jogkorlátozó intézkedést. Ezek közé tartozik többek között a tüntetések ingatag jogi alapokon történő betiltása, valamint a magánszemélyek részvételi jogának korlátozása. Múlt héten Macron elnök jelezte, kérni fogja a parlamenttől a rendkívüli állapot hatodszori meghosszabbítását.  

A rendkívüli állapot lehetővé teszi, hogy a rendőri vezetők a megelőzésre hivatkozva, széles körben és nem kellően alátámasztott érvek alapján tiltsanak bármilyen olyan megmozdulást, amely a "közrendet fenyegeti”. Ezek a jogköröket gyakran alkalmazzák úgy, hogy a békés gyülekezéshez való jogot aránytalanul korlátozzák.  

2015 és 2017. május 5. között a hatóságok 155 alkalommal éltek rendkívüli jogukkal, és tiltottak be gyülekezést,emellett több tucatszor akadályoztak meg összejöveteleket az általános jogszabályok alapján is. 639 esetben akadályozták meg, hogy meghatározott magánszemélyek részt vegyenek egy tüntetésen. Ebből 574 alkalommal az intézkedések célpontjai olyan személyek voltak, akik a tervezett munkajogi reformok ellen akartak tiltakozni. Egyes média értesülések szerint a hatóságok számos hasonló intézkedést alkalmaztak a május 7-i elnökválasztás második fordulóját követő tüntetéseken történő részvétel korlátozására is.

Az egyik munkajogi jogszabálymódosítás ellen tüntető azt mondta az Amnesty Internationalnek, hogy “ az a benyomásunk, hogy valamennyi rendelkezésükre álló eszközt bevetnek azért, hogy azokat támadják, akik a legaktívabbak a mozgalomban.”  

Charlest, a Párizsban élő diákot azon az alapon tiltottak ki két, a munkajogi reform ellen szervezett tüntetésről, hogy egy korábbi tüntetésen már letartóztatták, igaz vádat nem emeltek ellene. “Azzal vádoltak, hogy egyike vagyok az erőszakos tüntetőknek... Úgy éreztem, mintha terroristaként kezelnének, mint valamilyen nagyon veszélyes személyt.” - mesélte.

Mindezek a korlátozások ellentétesek a nemzetközi jog azon vélelmével, hogy egy demonstrációt mindaddig békésnek kell tekinteni, amíg a hatóságok nem tudják az ellenkezőjét bizonyítani. A tüntetéseket jelenleg potenciális fenyegetésként kezelik, nem pedig egy alapvető emberi jog gyakorlásaként.

A rendkívüli jogrend keretében alkalmazott intézkedések ellenére sokan továbbra is tüntetnek. ŐK gyakran találkoznak szükségtelen és/vagy aránytalan rendészeti intézkedésekkel. Gumibotokat, gumilövedékeket és könnygázt alkalmaztak olyan békés tüntetőkkel szemben, akik nem jelentettek veszélyt a közrendre.

Bár néhányan a résztvevők közül valóban követtek el erőszakos cselekményeket, a tüntetők közül százak, sőt, ezrek sérültek meg a rendőrség fellépésének következtében. A Street Medics nevű elsősegély-nyújtókból álló informális mozgalom becslése szerint csak a munkajogi reformok ellen szervezett párizsi tüntetéseken hozzávetőleg 1000 tüntető sérült meg rendőrségi beavatkozás miatt. Az Amnesty International látta azt a videofelvételt, amelyen az látható, ahogy négy rendőr rugdossa és gumibottal üti a 16 éves Pacot annak letartóztatása előtt. Két szemtanú is azt mondta az Amnestynek, hogy Paco semmilyen erőszakos tevékenységben nem vett részt.

A 20 éves Jean-François, aki a rendőrség gumilövedékei miatt vakult meg a bal szemére, azt mondta az Amnesty Internationalnek, “nagyon mérges vagyok, korábban bíztam a rendőrségben”.

“Egyre könnyebb korlátozni a békés gyülekezést Franciaországban, a rendkívüli állapot során égbekiáltó módon élnek vissza a terrorizmus elleni harc eszközeivel. A gyülekezési jogukat békésen gyakorló emberek váltak a terror elleni harc áldozataivá.”-   mondta Marco Perolini.

“A választásokat megelőzően Emmanuel Macron ígéretet tett arra, hogy megvédi a gyülekezéshez való jogot Franciaországban. Most, hogy elnök lett, be kell tartania az ígéretét. Az új elnök és a szakszervezetek között kialakult törésvonalak ellenére Macronnak véget kell vetnie a terrorizmus elleni harc során elkövetett visszaéléseknek, és annak a veszélyes és szédítő spirálnak, amely Franciaországot egy állandóan fenntartott rendkívüli állapot felé sodorja.”

Háttér

A rendkívüli állapot lehetővé teszi, hogy a rendőri vezetők prevenciós célból, széles körben és nem kellően alátámasztott módon tiltsanak be bármilyen olyan megmozdulást, amely a “közrendet fenyegeti”. Ezek a jogköröket gyakran alkalmazzák úgy, hogy a békés gyülekezéshez való jogot aránytalanul korlátozzák.  

A gyülekezési jog korlátozását a hatóságok azzal is magyarázzák, hogy nincs elég rendőr a közrend fenntartásához. A hatóságok úgy érvelnek, hogy priorizálniuk kell az állományuk felhasználását, hogy el tudják hárítani a közrendet fenyegető erőszakos támadásokat. Az a tény azonban, hogy a rendőrséget békés tüntetéseken is bevetik, megkérdőjelezi ezt a magyarázatot.

Az Amnesty International megfigyelői részt vettek egy békés tüntetésen július 5-én Párizsban, ahol a rendőrség több száz tüntetőt kerített órákra körbe a Concorde hídnál – vagyis egy olyan művelet során, amely tekintélyes rendőri erők kivezénylését igényelte.